MinaBlog

Múlt héten elutaztunk Krk szigetre, majd onnan Rab szigetre, ugyanis azt mondták a barátnőim, hogy Rab-on van legközelebb homokos strand. Mármint közelebb, mint Dalmácia. És bizony mennyire igazuk volt!!! Gyönyörű homokos partja van, nagyon jó szállást találtunk (strandtól kb 100 méter, a terasza a tengerre nyílik és nagyon finom reggelivel). Most csak ketten utaztunk Nyuszival, feltérképeztük az utat, és holnap majd elindulunk vissza négyen. Majd egy hétig a fiuk az apjuknál voltak, de már nagyon várták, hogy ők is mehessenek. Szóval indultunk édes kettesben hajnal 4-kor, megreggeliztünk útközben, és kb 10 óra körül Krk szigeten voltunk. Ott szívtunk egy kicsit baromi nagyot, mert keresztül autóztunk egész Krk-en Baskáig, mire kiderült, hogy ott már 2 éve megszűnt a komp, ami elvitt volna Rab szigetre. Azért nem akartunk Krk-en maradni, mert ott nagyon sziklás a part, nagyon köves az alja, és tele van tengeri sünökkel. Read more

Nyuszival már lassan 2 és fél éve vagyunk együtt!!! És még egyszer sem voltunk kettesben nyaralni… . Azaz voltunk egy-egy napot itt-ott, vagy nyaralni a fiukkal négyesben, de kettecskén még nem voltunk! Szerintem a párok 99%-a azzal kezdi a közös nyarat, hogy elmennek együtt valahova nyaralni. Akár csak pár napra is a „Az olyan romantikus!!!” felkiáltással. Nos, mi még nem voltunk… És ez már a 3-ik nyarunk együtt. Hmm… Így eldöntöttük, hogy amíg a fiuk apjuknál vannak, mi elmegyünk pár napra Horvátországba! Szóval, ha bárki tud valami jó helyet ajánlani, valami jó szállodát/panziót/apartmant, vagy csak van valami nagyon fontos év/vagy hasznos infója, please, írja meg nekem, jó? Voltam már párszor Horvátországban, de hátha valakinek van valami nagyon tuti helye . Az infókat előre is köszönöm, ígérem, elmesélek majd mindent . Vagy majdnem mindent

Valamelyik nap villamosoztam. Feltúrtak itt nálunk mindent, azaz az egész Hűvösvölgyi utat, és napközben (meg reggel és este) lehetetlen normálisan közlekedni. Azaz egyáltalán bárhogy is közlekedni. Így inkább a Moszkva téren hagyom az autót, felpattanok a villamosra, és egy kicsit több, mint negyed óra múlva otthon vagyok. Aztán vissza persze, mert csak akkor ugrok haza, ha nagyon fontos. És ez így már több mint félóra!

Nos, a múltkor is muszáj volt, így villamosoztam. És rájöttem, hogy ez bizony nagyon jó dolog!!! Ha nem én vezetek, akkor nem kell minden idegszálammal figyelni, hogy ki kanyarodik ki elém index nélkül, ki hova parkolt keresztbe, melyik hülye akar nekem jönni és úgy egyáltalán semmi stressz. Kilyukasztom a jegyem, lecsüccsenek, és bambulok ki a fejemből. Egy kicsit még luxus is, ugyanis negyedóráig muszáj nyugton maradnom, nem csinálhatok semmit, ergo pihenhetek is! Sőt, pihenni kell, mert mást nem csinálhatok! Hát ez nagyon király!!! . Sőt, amikor visszamegyek, akkor összesen több mint félóra!

Mert hát munkában mit csinál az ember? Dolgozik! Főleg ha saját dologról van szó… Muszáj, mert más nem csinálja meg helyettem!

És otthon mit csinál az ember? Szintén dolgozik! Amint leülünk Nyuszival, azonnal eszünkbe jut, hogy meg kéne még ezt csinálni, majd azt, majd amazt. És nem igazán azok a típusok vagyunk, akik halasztgatják. Egyszerűen muszáj megcsinálni… Hogy maaaajd pihenünk. De az a maaaajd folyton tolódik…

Viszont villamoson van egy édes negyedórám, amit ellébecolhatok. Azaz több mint félórád…. Király!!!!

Tegnap este Tankcsapda koncerten voltunk a Szigeten!!! Sok új dolog nem történt, csak ami általában a Szigeten szokott ilyenkor: hatalmas tömeg, no parkoló, csomó részeg és majdnem részeg, csomó ember 10 és 90 év között, sátrak, kosz, szemét a fűben, hangos zene/távolról valami elmosódott zene, megint tömeg, kaja/pia, cigi/pálesz, hülye emberek, színes emberek, beb*szott emberek, sör homokozó vödörben, földön és egymáson fetrengő párok, sor a pénztárnál és a házasságkötő sátor előtt. A koncert maga jó volt, főleg a ráadás, igaz, így is csupa ismeretlen szám. No de sebaj, én jól elvoltam. Nyuszim nem győzött aggódni miattam, hogy tényleg jól vagyok-e, pedig én tényleg jól éreztem magam. Hmm, legközelebb vele is meg kell itatni pár pálinkát. A mézes meggyes jó volt, jelentem. Egy szóval jó volt. Megvolt a egyszer/2 évente, ennyi nekem elég is. Az emberekről lehetne egy külön posztot írni, de félek, nagyon hosszú lenne. Meg unalmas is. Mert az emberek mindig emberek. És mindig egyformák.

De egy dolog nagyon igaz a Szigetre: amikor már elég messze jársz Szigettől, akkor olyan valószínűtlennek tűnik az egész. Minden megszürkül és hétköznapi lesz.

Mindig is azt vallottam, hogy az opera az egy súlyos dolog. Például súlyosan káros az egészségre. Például most épp a telek szomszédunk egészségére. Főleg így éjfél előtt és után félórával…
Mit vágjak át hozzá? Egy kerti szék megteszi vajon? Vagy az nem elég súlyos egy „Traviátához”?

Ui.: És ezt a kib*szott posztot sem tudom átrakni kib*szott verdana-ba és nagyobb betűmérettel!!!!!
Na elmentem aludni.

Ui.2: de legalább megtaláltam a színes festéket, muhahahaha (azaz sátáni kacaj).

Ui.3: most felmegyek az emeletre, és őszintén ajánlom, hogy ne kornyikáljon semmiféle fába szorult szakállas f*sz, mert az asztalt is átvágom hozzá!!!!