MinaBlog

A hétvégén voltunk a Veresegyházi Maciparkban. Első nekifutásra majdnem ki is fordultunk a kapunál, ugyanis olyan csatorna szag áradt, hogy azt hittem, ott ájulunk el. De valami elviselhetetlen!!!! Nem tudom, hogy ez konstans jelenség-e, vagy csak épp elromlott valami, de szörnyű volt. Volt ott egy kis szabadtéri étterem is, ami nagyon finom illatokat árasztott, ha épp onnan fújt a szél, de ha megfordult a szél, akkor ajajj volt. Hát, ha már ott vagyunk, akkor gondoltuk, hogy meg is nézzük azokat a bizonyos macikat. A bejárat után az a beton placc, pardon, igazából ki volt kövezve kulturáltan, szóval tényleg nem beton volt, de teljesen olyan feeling-je volt. Szóval, csatorna bűz, beton, „ketrec”, azaz rácsos meg villanypásztoros kerítés. Elsőre nagyon borzasztó volt…

Aztán megláttuk a macikat! Meg a farkast! Meg a rénszarvast! Igaz, ő külön volt… Read more

Ha valaki szereti a tulipánokat, annak ajánlom a Szent István parkot!!! Nagyon nagyon szép tulipánocskák vannak ott!!!
Most vasárnap délután voltunk ott Nyuszimmal, és volt mindenféle színű és alakú. Imádom a tulipánokat…
Kár, hogy itthon nincs idén tulipánkiállítás…

Fiuk ma nincsenek itthon. Apás hétvége van.
Mi meg Szívemmel úgy tűnik, hogy pihenünk. Fura. Utóbbi pár hétvégén van csak ténylegesen hétvégénk. Amikor nem dolgozunk, amikor nem munkával foglalkozunk, hanem tényleg csak pihenünk. Pár hete hétvégén voltunk Balatonfüreden kávézni meg sütizni meg mólón sétálni, utána valamikor voltunk kettesben Libegőzni, máskor meg a tavaszi vásáron a Vörösmarty téren. Igaz, amíg volt a vásár, folyton ott ettünk… Apropó, mivel mi fejes ugrottunk a papás-mamásba, és a kapcsolatunk elején (az is már 2 éve volt) mindent 4-sben csináltunk a fiukkal, így kimaradtak a szerelmes andalgások a Duna parton meg Libegőzés meg úgy a többi romantikus maszlag. Ha nem a fiukkal voltunk a hétvégén, akkor a céggel foglalkoztunk. Először helyet keresni, majd felújítani, majd beindítani. De most végre van egy kis időnk magunkra, így most jövünk rá, hogy mennyi jó dolog is van még. Nagyon sok kapcsolat kiürül 2 év után, de mivel mi fordítva csináltuk, azaz az elején „szívtunk” mindennel, így most van időnk egymásra. Most pótolunk be egy csomó mindent, és ez nagyon jó! Közben is nagyon jó volt, de most még jobb. Most olyan, mint amikor jön a desszert. Vagy csak tavasz van…?

Durva látni, ahogy a 7 meg 9 éves fiaim 50-nel száguldoznak a gokart pályán…! Az.

A fiaim már nagyobbak, mint azt hittem. Bizony. Tudom, nem túl eredeti dolog rájönni erre, hiszen minden szülő kb évente jut erre a megállapításra… Tegnap meglátogattuk egy nagyon kedves barátnőmet, akinek a fiai egy oviba jártak az enyéimmel, sőt a Pucu meg Zsuzsi kisebb fia egy ovis csoportban is, így régen jó sokat voltunk együtt. Most is nagy az öröm, a 4 fiú 11, 9, 8 és 7 évesek. Képzelhetitek, mi lesz pár év múlva! Buli, csajok! Legalább is így gondoltuk naivan… De amíg mi kint beszélgettünk a kertben, ők meg bent romboltak, kitalálták, hogy aludjanak ott, mi meg jöjjünk értük holnap!!!! Úgy hogy mi haza, össze pakoltunk pizsit, DS-t, hoztunk Kölyök pezsgőt, este fél 8-kor el. És közben pislogtunk nagyokat. Hab a tortán, hogy Zsuzsi mondja (barátnőm), a Pucu meg az Ádám (a két „nagy”) megbeszélték hogy a nem tudom milyen Bori, az milyen jó csaj!!!!

Nyuszim szokta mondani: „Hard times will be here”.

Módosítottuk: „Hard times already here!”