MinaBlog

Ma Mikulás-boy szolgálat van a suliban a fiúknál. Ennek örömére Bebe kitalálta, hogy ő mikulás csomagot küld a szerelmének. Én meg mondtam neki, hogy akkor szépen fogja a zsebpénzét, és vásároljon be neki ő. Hiszen az ő szerelme, nem az enyém. Mellékesen megjegyzem, hogy szerintem sosem lehet elég korán elkezdeni annak felismerését, hogy a szerelem drága mulatság. Főleg egy úriembernek… . Suli után bementünk a Stop Shopba, összeválogatott neki egy Kinder tojást, egy csoki Mikulást, felkapott pár mandarint, még egy Smartiest. Meg válogatott neki szép díszzacskót is . Amikor álltunk a kasszánál, nézegette a kosarát, aztán sóhajtott egy nagyot: „Mennyibe fog ez nekem kerülni…”.

Nincsenek itthon a fiuk…!!!

Nem szeretem. Hiányoznak. A babáim

Csütörtökön vagy pénteken hozza őket haza az apjuk.

Nos, költözünk. Remélhetőleg még a héten. A héten befejeztük a tisztasági festést, illetve fent a hálórészekben pingáltunk még falakat. Lehet, hogy elég vadul hangzik, de a Pucunál élénkzöld, Bebénél mély narancssárga, nálunk aranyszínű egy-egy fal. A többi mind fehér. Azaz a földszinten van még egy félszoba (ami majd játszós szoba lesz a fiuknak), aminek az egyik fala fehér, a többi meg barack (vagy inkább sárga?) színű. Röviden a házikó: 2 szintes, alul a nappali, fent a hálórészek. Van nagy terasz, a kertben málnabokor, körte-, meggy- meg almafa, 2 hinta meg csúszda. Ohh, és a legfontosabb – van egy anyacica meg 2 kiscica!!! . És az utca végében már természetvédelmi terület, azaz erdő van! És csak kb 10 percre vagyunk autóval onnan, ahol most lakunk, így nem nincs messze az iskola sem. Már alig várom, hogy beköltözzünk, és nézzünk a a cicákat ahogy játszanak. Csak 1 hete ismernek minket, igaz, csak 1 hete költöztek oda ők is, de azóta mi adunk nekik enni macskakonzervet, így nem botlok bele döglött/nyúzott madár meg egérke tetemekbe…brrr. Majd csinálok róluk fotókat

Sajnos mégsem mentünk el az esküvőre… . Nyuszika beteg volt a héten, azt reméltük, hogy meggyógyul szombatra, de sajnos nem sikeredett neki… De jövő hétre biztosan meggyógyul, ugyanis költözüüüüüüünk!!!!!!!!! Waaaaaaaaa!!!!
„Házasok” leszünk szó szerint

Most szombaton meghalt Dagika. 2 éves volt. Az állatorvos szerint már öreg volt nagyon. Lehetetlen erről írni. Egész szombat délután állatorvost hajkurásztunk, mert így hétvégén nem sok törpehörcsög specialista akadt. Rendelő állatorvos sem volt sok. De Dagikának sok volt már… A fiuk gyászolják nagyon. Vasárnap is hol Pucu, hol Bebe sírt felváltva. Ránéztek a terráriumra, és már folyt is a könnyük. Mert Álmika egyedül árválkodik a terráriumában. És ő is nagyon ideges volt pár napig.
És mert Dagi volt a világon a legkedvesebb, legaranyosabb hörcsike a világon…. :’(

Durva látni, ahogy a 7 meg 9 éves fiaim 50-nel száguldoznak a gokart pályán…! Az.

A fiaim már nagyobbak, mint azt hittem. Bizony. Tudom, nem túl eredeti dolog rájönni erre, hiszen minden szülő kb évente jut erre a megállapításra… Tegnap meglátogattuk egy nagyon kedves barátnőmet, akinek a fiai egy oviba jártak az enyéimmel, sőt a Pucu meg Zsuzsi kisebb fia egy ovis csoportban is, így régen jó sokat voltunk együtt. Most is nagy az öröm, a 4 fiú 11, 9, 8 és 7 évesek. Képzelhetitek, mi lesz pár év múlva! Buli, csajok! Legalább is így gondoltuk naivan… De amíg mi kint beszélgettünk a kertben, ők meg bent romboltak, kitalálták, hogy aludjanak ott, mi meg jöjjünk értük holnap!!!! Úgy hogy mi haza, össze pakoltunk pizsit, DS-t, hoztunk Kölyök pezsgőt, este fél 8-kor el. És közben pislogtunk nagyokat. Hab a tortán, hogy Zsuzsi mondja (barátnőm), a Pucu meg az Ádám (a két „nagy”) megbeszélték hogy a nem tudom milyen Bori, az milyen jó csaj!!!!

Nyuszim szokta mondani: „Hard times will be here”.

Módosítottuk: „Hard times already here!”

Szívem és a fiúk a hétvégén voltak kint a játszótéren. Jól el is kapta őket valami stáb, és csináltak velük interjút arról, hogy márciustól betiltják a dohányzást a játszótereken. Nyuszim gyanútlanul el is mondta, hogy szerinte nagyon helyes, mivel azt hitte, hogy valami II. kerületi kis helyi tv az. Erre este folyamatosan csörög a telefon, hogy látták az RTL híradóba . Azóta azzal fenyegetőzik, hogy csak én mehetek a játszótérre a fiúkkal, mivel engem nem fognak sanyargatni ilyenekkel

Megnéztük tegnap a Cincin lovagot. Háááát, elég gyengécske. Sőt… Uncsi is volt, nem is túl fordulatos és nem is túl vicces. Persze voltak benne izgalmak meg jaj meg juj egy Dumbo-féle nagy fülű miniegérel meg egy tehetetlen szőke hercegnővel meg egy pszichopata karrierista szolgálólánnyal és egy skizofrén patkánnyal. Úgy egészében véve elég értelmetlen volt. Pucu a maga 9 évével a végén már halálra unta magát mert a sztori sántított itt meg ott, Bebe meg a patkányos részeknél a maga 7 évével kijelentette, hogy ez horror, és nincs kedve nézni. Hát, ennyi volt.

Aztán du ex-férj elvitte a fiukat, mi meg Nyuszimmal még elmentünk a Vörösmarty térre egy forralt borra meg gesztenyére, majd elindultunk karácsonyfát vadászni. Megint az utsó pillanatban, és a hegyen megint nem volt egy árva darab fa sem, így vissza a belvárosba, és az utolsó helyen (ahol amúgy tavaly is az utsó pillanatban találtunk fát) sikerült megvennünk az utolsó fát, amit épp rakodtak volna fel a teherautóra. És amit még öten akartak megvenni, amíg csomagolták nekünk. Igaz, tavaly megfogadtuk, hogy idén kisebb fánk lesz, de mivel csak ez az egy fa volt, így nem reklamálhattunk. Read more

Van új laptopom! Van új laptopom! Van új laptopom! Yesssssssss!!!
Szívem épp telepít rá. Pucu épp belekukucskál.
Szívem írja: Mina pici. Mert van nagy asztali gépem is, ugyebár.
Pucu olvassa: Mini paci. Freudi elszólás-e?